|
A gerincoszlop
Az egyik gyülekezet pásztora, hátfájással kezdett küszködni. Hetek óta egyre rosszabbul aludt a fájdalomtól. Nem szeretett orvoshoz járni, de felesége unszolására végül elment.
Megvizsgálták és kiderült, hogy nincs komoly baja, csak mivel rossz a tartása, túlságosan megerőlteti a hátizmait.
Az orvos nagyon segítőkész volt, és elmagyarázta, milyen fontos szerepe van a gerincoszlopnak a testfelépítésben.
„Csodálatos ez az emberi szerv. Két ellentétes funkciót ötvöz egyben. A gerincnek merevnek kell lennie, hogy tarthassa a koponyát, és a testet, de mindemellett hajlékonynak is.” – mondta átéléssel az orvos.
Az eset után a pásztor elgondolkozott azon, mennyire csodálatosan van megteremtve az emberi test. Egyben egy hasonlat jutott eszébe: nemcsak a testnek kell rendelkeznie gerinccel, hanem a szellemünknek, lelkünknek is.
A gerinc jól példázza az alázatot. Ha nem lenne gerincünk, akkor nem tudnánk felegyenesedni, de nem csak egyenesen kell tartania minket, hanem olykor, meg is kell hajolni, hogy az ember ne verje be a fejét.
Az alázat a lélek gerince. Ha ez nincs, akkor torzszülöttek, és bénák vagyunk lélekben. Ugyanis vannak helyzetek, amikor igenis meg kell hajolnunk, ezáltal megalázzuk magunkat. Ha pedig nem hajolunk meg, és nem alázzuk meg magunkat, akkor előbb-utóbb meggörnyedünk, és ha akarnánk, se tudnánk egyenesen járni.
Kérjünk bölcsességet Urunktól, hogy legyünk bölcsek, és tudjuk mikor kell egyenesen járni, és mikor hajtsuk meg fejünket.
Vissza
|