|
Gran Torino
Ez a film egy lélektani drámán vezet végig, ami megmutatja, hogy egy kőszívű ember miként jut el az önfeláldozásig.
Clint Eastwood egy idős koreai háborút megjárt veteránt alakít, aki felesége halála után egyedül él, tipikusan amerikai házában. De szomszédjai nem nevezhetők tipikusnak, ugyanis ázsiai bevándorlók.
Walt Kowalskinak (Clint Eastwood) nem elég, hogy háborús emlékeit nem tudja feldolgozni, de hogy még hátralévő életében is, az ázsiaiak közelségében kell, hogy éljen, tovább szítja benne az irántuk érzett gyűlöletet.
De Waltnak nem csak a bevándorlókkal van problémája, hanem az egész élettel. Gyerekeivel és unokáival rossz a kapcsolata, akik semmilyen szeretetet nem éreznek iránta, hanem idősek otthonába akarják tenni, és alig várják, hogy hasznot húzzanak belőle.
Továbbá, Walt keményen elutasítja a hitet, és a papokat lenézni, megveti, amit kifejezésre is juttat.
Walt jelleme és viselkedése nagyon jól példázza a tipikusan kőszívű és érzéketlen ember példáját. Az ázsiai szomszédjai között verekedés alakul ki a kertben, aminek Walt vet véget, mivel átléptek az ő kertjébe. Így akaratlanul megvédte azt a fiút, aki pár nappal azelőtt el akarta lopni az ő autóját egy banda unszolása végett.
Hálával fordulnak felé, de ő minden közeledést mereven elutasít.
Végül a szomszédfiúnak Thao-nak büntetésből egy hétig dolgozni kell Waltnál. Ezalatt az idő alatt, szépen lassan megkedvelik egymást.
Érdekes látni, hogy a kőszív néhány dologgal nem tud mit kezdeni, ez pedig a szeretet, az önzetlen segítség és a hála. Ez a folyamat nagyon jól végigkövethető Waltnál.
A Biblia óva int minket, hogy a harag, megkeseredettség uralja a szívünket:
„A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rohasztja a csontokat.” Példabeszédek 14:30.
Ha nem figyelünk erre oda, akkor életünk sivárrá változik, és állandó békétlenség lesz lelkünkben, nem találunk megnyugvást.
Walt pont az általa utált, lenézett ázsiai fiún keresztül döbben rá, hogy eddig tévúton járt. Szívében olyan hatalmas átalakulás megy végbe, hogy végül képes a saját életét kockáztatni, feláldozni, csak azért, hogy segítsen rajta és családján.
Dicsőség Jézus Krisztusnak, hogy Ő már feláldozta magát vétkeink miatt, és mikor a helyes útra lépünk, nem kell bűnhődnünk múltunk hibái miatt. Csakis a Jézus Krisztus általi szeretet képes az ember szívét megváltoztatni, bármilyen rossz állapotban van az ember, és bármennyire is reménytelennek tűnik a változás.
„Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.” 1Péter 5:7.
Ha pedig kőszívű emberrel találkozunk, szeretettel, türelemmel legyünk felé, ami szép lassan elkezdi lágyítani a szívét, és kitartóan imádkozzunk érte.
B.R.
Vissza
|