Hasonmás

Ennek a sci-finek az alaptörténete, hogy a robottechnika olyannyira felfejlődött, hogy lehetségessé vált az emberek mását megteremteni. Nemcsak kinézetre, hanem az ember ugyanazt érzi, mintha fizikailag ő is jelen lenne. Csak a fájdalmat nem közvetíti, így például, egy autóbalesetet sértetlenül meg lehet úszni.

A tökéletességre való igény miatt, az ember igyekszik mindent ennek tudatában felhasználni. Ma a plasztikai műtétek elterjedése mutatja, hogy problémáinkat külsőségekben próbáljuk megoldani. Túl van hangsúlyozva a szépség, sportosság, öltözködés, hajviselet, egyéb luxus tárgyak. Egyre jobban csak ezek alapján kezdik az emberek kialakítani kapcsolataikat.

Ennek az igénynek a kielégítése üzletileg kifizetődő, így a jövőben nem csoda, hogy egyre több ilyen ágazat jön létre. A filmben hasonmás robotokat gyárt egy cég, melyek hasonlítanak arra az emberre, aki rendelte őket, de kinézetre tökéletesek. Ezzel minden testi hibát ki lehet küszöbölni. Csábító gondolat, hogy saját testet teremtsünk magunknak, amit ha tönkreteszünk, nem halunk meg, hanem veszünk egy újat.

Egy hamis társadalom alakul ki a világban, és csak kevesen vannak, akik ezt ellenzik. Ők külön hasonmásmentes övezetekben laknak. Viszont a hasonmások mellett szól, hogy a bűnözés szinte teljes mértékben megszűnik, és a rendőrség képes mindent kontrollálni, kivéve, amikor rejtélyes gyilkosságok kezdődnek.

Egy ilyen természetellenes társadalomban nem csoda, hogy az emberi kapcsolatok megüresednek. Mindenki felszínesen – mondhatni gépiesen – kezd viselkedni, és a valós érzelmek kezdenek kihalni. Ezt látjuk a főszereplő Greer ügynök (Bruce Willis) és felesége kapcsolatában. Gyermekük halálát nem tudják feldolgozni, és egymástól is eltávolodnak. A hasonmás használata pedig tovább növeli a köztük lévő távolságot.

A való életben a bűn eltorzítja jellemünket, és olyan emberré leszünk, aki egyre inkább robot módjára a bűnt szolgálja. A bűn, mely a sátántól ered, átveszi az uralmát testünk felett, és mi észre sem vesszük, de végül a rabszolgája leszünk. „Mert az ördög cselekszi a bűnt kezdettől fogva.” János 1. levele 3:8.

Az Úr int minket attól, hogy a látszólag kívánatos világi dolgokat magunkévá tegyük: „Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van. A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.” János 1. levele 2:15-17.

Mi nem tudunk tökéletesek lenni, de ez nem kifogás arra, hogy behódoljunk a bűnnek. Tökéletes ember pedig nincs. Térjünk, meg és cselekedjük Isten akaratát, mely hosszútávra a lehető legjobb dolog!

„Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság. Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.” János 1. levele 2:8-9.

Tegyük magunkévá ezt az igazságot, és maradjunk az Úr akaratában!

B.R.

Vissza