Viharsziget

Martin Scorsese világhírű rendező egy sejtelmes történetet választott, melyben Leonardo DiCaprio főszereplésével a nézőt egy sejtelmesen misztikus világba kalauzolja.

Egy nyomozót küldenek a rejtélyes szigetre, amin egy elmegyógyintézet működik elítélt beteg bűnözők számára. Egy nő eltűnésével kapcsolatban kell nyomozni, de időközben különböző összeesküvés-elméletek kezdenek kibontakozni.

Az nem feltétlenül jó, hogy az ember bepillantást nyer egy elmeháborodott ember lelkivilágába. Pedig a film gerincét ez adja. Lassított, melankolikus, elvont jelentek sora jelenik meg a filmben, olykor ijesztő realitással.

Az igazság csak a film legvégén derül ki. Így az ember miután megnézte, utólag visszagondolva érti meg a történések bonyolult összefüggéseit.

Anélkül, hogy elmondanám a csattanót, a film mondanivalójának azt emelem ki, hogy bármilyen szörnyűség történik is velünk, nem menekülhetünk el a valóság elöl. Tudatosan fel kell tudnunk dolgozni a minket ért traumákat, különben megbolondulunk.

Ebben a család, barátok, szeretteink tudnak segíteni, de lelkünket ténylegesen csakis Jézus Krisztust szeretete tudja meggyógyítani.

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” Máté 11:28.

B.R.

Korábbi filmkritikák »