A zongorista

A holocaustról számtalan alkotás készült, de A zongorista mégis egyedülállónak tekinthető.

Lengyelországban élő zsidó Wladyslaw Szpilman zongoraművész igaz történetén keresztül van bemutatva a történelem egyik legborzalmasabb zsidó üldözése. Áttekinthetjük, milyen fokozatosan kezdték a zsidókat elszeparálni és végül elhurcolni. Bár a haláltábor borzalmait nem dolgozza fel a film - azt már a Schindler listája megtette - így is megdöbbentő képet kapunk a második világháború közben dúló holocaustról.

Szpilman, a zongorista elveszíti az egész családját, sok esetben az élete egy hajszálon múlik, végül mégis életben marad. Érdekesség, hogy a valóságban a zongorista 88 évesen halt meg.

A film egyik nagy előnyének tartom azt, hogy sokoldalúan világít rá erre az érzékeny témára. A megszokott felállás: jó zsidók és rossz nácik. Viszont ebben a filmben tágabb képet kapunk. Megtudhatjuk azt a sajnálatos tényt, hogy a zsidó kápóknak is szerepük volt a népirtásban. Nagyban segítették a náci katonák munkáját.

A nem zsidók, akik segítettek az üldözötteken, és akik gyűlölettel telve viseltettek irántuk.

A náci katonák, akik istentelen torz jellemükből adódóan felfoghatatlan kegyetlenségeket vittek véghez.

És a legritkább „kategória”, a német katona, aki segíti a zsidókat. A filmben és valóságban egy Hosenfeld nevű, náci százados segítségével marad életben Szpilman, akinek szájából hangzik el, szerintem a film egyik legértékesebb mondata: „Istennek köszönje, ne nekem. Ő tart minket életben!”

A holocaust ténye nem kérdés, bár megdöbbentő módon vannak ezt tagadó torz elméletek.

Sokan Isten nem létezését látják bizonyítottnak, a történtek miatt, hogy ezt megengedte. Én pedig azt mondom, hogy pont Isten munkájának a bizonyítéka. A zsidó népet egyszerűen lehetetlen kiirtani. Hiába kis nép, mégis a legnagyobb, mert az Úr áldása van rajtuk.

Jézus Krisztus áldozata révén a kegyelem mindenkié, nem függ attól, hogy ki melyik nemzetből való. De a zsidó nép mind a mai napig kiválasztott nép! Függetlenül attól, hogy személy szerint melyik zsidó miben és hogyan hisz.

Mert Isten azt mondta Ábrahámnak: „Megajándékozlak szövetségemmel, és nagyon megszaporítom utódaidat.”; „Szövetségre lépek veled, sőt utódaiddal is, örök szövetségre minden nemzedékükkel.” 1 Mózes 17.

Így nekünk keresztényeknek Istentől való józansággal kell hozzáállnunk a zsidókhoz. Hazánkban vannak zsidó ellenes törekvések, amikkel nem szabad azonosulnunk. Önmagában az embert nem az határozza meg, hogy milyen nemzetiségű. Amilyen módon érveket hoznak fel a zsidók ellen, ugyanazzal a módszerrel a magyarokat is rendkívül negatív színben fel lehetne tüntetni, vagy kivétel nélkül bármely más nemzetet.

Igenis a keresztényeknek el kell fogadni, hogy a zsidó nép, Isten által kiválasztott, és nem pedig negatív érzelmeket táplálni irántuk. Ebben sem szabad elvakultnak lenni, és túlmisztifikálni ezt a dolgot. Szeressük a zsidókat józansággal!

B.R.

Vissza